A Rhodiola Rosea sárga virága
A Rhodiola Rosea sárga virága

Szárított Rhodiola Rosea
Szárított Rhodiola Rosea

Rhodiola Rosea virágok
Rhodiola Rosea virágok


Linkgyűjtemények (banner)
  • linkpont
  • linkgyűjtemény
Rhodiola.hu / Mi is az a Rhodiola Rosea?

Bemutatása

Közép- és Kelet-Ázsiában, a Kaukázus és Tibet hegyeiben, valamint az Alpok 2000 méter feletti nyílt, sziklás részein, kőgörgetegek között él a Varjúhájfélék családjába tartozó illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea L.), amely "rózsagyökér", vagy "aranygyökér" néven is ismert.

Rhodiola virágokÉvelő növény. Népies neve rózsás, vagy illatos varjúháj, ezt a nevet rózsaillatú gyökeréről kapta. A növény tőrózsát alkotó levelei húsosak, zöldek, amelyek a levélrózsa közepe felé haladva egyre halványabbak lesznek. Levélcsúcsai enyhén pirosak. Fürtökben nyíló virágai igen aprók. Nem túl vízigényes, ezért akár hosszabb időt is képes víz nélkül átvészelni. Meszes és savanyú talajon egyaránt megél. Természetes körülmények között elsősorban északon, alhavasi területeken él. Megtalálható Szibériában, Oroszországban, Ázsiában, az Altáj hegységben, Kína északi és délnyugati részén, Izlandon, Skandináviában, Kanadában valamint Alaszkában.

A növénynek két tudományos neve is van: Sedum rosea és Rhodiola rosea

A Rhodiola rosea a kelet-európai és az ázsiai népek által évezredek óta ismert. Népgyógyászatban előszeretettel használt növény.

Rhodiola bimbókTibetben már 1200 évvel ez előttről is vannak írásos feljegyzések az "aranygyökér", vagy más néven "sarki gyökér" gyógyító hatásáról.

Alkalmazták rossz hangulat, krónikus fáradtság ellen, nagy magasságokban jelentkező hegyi betegség ellenszereként, mint serkentőszert, a munkateljesítmény javítására is.

A modern kor emberének azonban sokkal inkább a stressz okozta tünetek enyhítése, az általános roboráló, antidepresszáns és adaptogén hatása keltette fel érdeklődését.

A Rhodiola rosea egy különleges adaptogén. Jó néhány olyan tulajdonsággal rendelkezik, melyek a többi adaptogén fölé helyezik mint gyógynövényt. Adaptogén hatásának köszönhetően fogyasztója másképp értékeli az élethelyzeteket.

FejfájásAz egyik legjelentősebb szerepe ezért a stressz moduláció, mert homeosztázist (egyensúlyállapotot) hoz létre szervezetünkben. A Rhodiola rosea ezáltal javítja, vagy visszaállítja a szervezet betegségekkel szembeni ellenállását, elősegíti az immuntoleranciát (felismeri az „önmaga” és „nem önmaga” közti különbséget) és egy mindig éber immunfelügyeletet hoz létre.

A Rhodiola rosea hatása az immunrendszerre abban nyilvánul meg, hogy fokozza szervezetünk stressztűrő képességét. A stressz erőteljesen elnyomja az immunrendszert, tönkreteszi a különböző támadásokkal szembeni Virágzó Rhodiola Roseaellenálló képességét. Ez adhat magyarázatot arra, hogy a stressz miként volt képes ilyen pozíciót kivívni magának a modern társadalomban: legyengítette az immunrendszer ellenállását (a potenciális támadók és a nem saját anyagok ellen), az immuntoleranciát (saját antigénjei iránt) és az immunfelderítést (daganatellenes immunitást). Ezeknek az immunmechanizmusoknak a gyengesége lehetővé teszi, hogy az opportunista, degeneratív, autoimmun és rosszindulatú betegségek virágozzanak. Mint különleges adaptogén, a Rhodiola rosea a civilizációs betegségek, a növekvő stressz és a csökkent immunitás tökéletes ellenszere. Egyik legfontosabb szerepe a stressz módosításában az, hogy visszaállítja a szervezetben a homeosztázist. Ha a homeosztázis helyreáll, az immunsejtek is helyesen működnek.

Rhodeola Rosea a népi gyógyászatban, történelemben

A Rhodiola Rosea Kelet-Szibériában honos, és tengerszint felett 3.300 - 6.000 méter magasságban nő. Sárga virágainak illata a rózsaolajhoz hasonlít, innen a „rosea” név.

Kelet- és Közép-Ázsia népeinek ősi írásos emlékeiben gyakran esik szó egy szent növényről, melynek „természetfeletti” gyógyító erőt tulajdonítanak.

A szájhagyományban legendák keringtek róla, úgy tartják, aki naponta egyszer iszik a gyökeréből főzött teából, 100 évig fog élni.

A Rhodiola Rosea gyógyító hatását már az 1200 évvel ezelőtt íródott tibeti „Four Medical Dictionary” oldalai is megörökítik. Tibetben a Qing Dinasztia uralkodásának századaiban (1644-1911 isz.) a katonák folyamatosan fogyasztják erősítőszerként, életerő esszenciaként, energiáik feltöltésére.

Kínában kutatók figyeltek fel a titokzatos növény csodálatos képességére, ahol gyökerét szívinfarktus megelőzésére alkalmazzák vértisztító- és vérkeringést serkentő hatása miatt.

Mongol orvosok a rák kezelésére és a tuberkolózis orvosságaként írják fel betegeiknek.

Orosz népgyógyászatban évszázadokon keresztül eredményesen alkalmazzák megfázásra, influenza jellegű betegségek kezelésére, szív erősítésére és szívszélhűdés elleni szerként. Hiszik, hogy meghosszabbítja az életet, és fogyasztóját megerősíti a testet, lelket ért káros hatásokkal szemben.

Amiatt, hogy a Rhodiola Rosea milyen módon hat a szervezetre napjainkban az érdeklődés középpontjába került.

Nyugati orvoslásban

Az aranygyökér első írásos emléke ie. 77-ből származik, ebben Dioscorides, a görög orvos (belgyógyász) ír az általa elsőként használt Rhodiola Rosea gyógyszerként való alkalmazásáról, és erről beszámol a De Materia Medica-ban.

Sara Hedman svéd kutató gyűjtötte össze a Rhodiola népgyógyászati alkalmazására vonatkozó ismereteket. Tanulmányában leírta, hogy az ókorban a rómaiak és görögök a fáradtság leküzdésére, a vikingek az állóképesség növelésére és másnaposság elleni gyógyírként is itták a rózsagyökérből készült italt. Közép-Európában fájdalomcsillapításra, fejfájás elleni szerként, valamint általános erősítőként hasznosították.

De a Rhodiola-t leginkább a Távol-Keleten és Szibériában értékelték nagyra. A kínai császárok különleges alakulatokat küldtek az Urál-Altáj hegységbe az értékes gyökérért, a szibériai őslakosság körében pedig számtalan történet kering a gyökér misztikus erejéről, hasznáról.

Alkalmazták erőnlét fokozására, munkaképesség növelésére, magassági betegség leküzdésére, de kezeltek vele depressziót, álmatlanságot, impotenciát, különböző bélbajokat és idegrendszeri betegségeket.

Évszázadokon keresztül csak a beavatottak és családtagjaik ismerték a vadon termő aranygyökér termőterületét, illetve a begyűjtés helyét, a kivonat elkészítésének titkát. A tibetiek szerint rendszeres fogyasztásával 100 éves kort is meg lehet érni jó erőnlétben.

Termesztése

A 60-as évek nagy titkolózása után, a 70-es években Finnországban kezdték meg a Rhodiola rosea kereskedelmi célú termesztését.

Nem volt egyszerű faladat, mivel a növény a természetben csak 3.000 méteres magasságban, mostoha körülmények között és igen lassan fejlődik. A begyűjtésre alkalmas vastagabb gyökerű növények 8-15 évesek is lehetnek. A Rhodiola fejlődési ideje szántóföldi termesztésben ugyan rövidebb, de még így is csak 4 éves növény alkalmas begyűjtésre, feldolgozásra.

Szántóföldi termesztés technológia kidolgozásában jelentős részt vállalt egy magyar kertészmérnök, Galambosi Bertalan, akit ezért a Finn Köztársaság Elnöke kitüntetett a Finn Oroszlán Lovagrend Lovagkeresztjével 2004. november 19-én.

Galambosi Bertalan 20 éves munkásságának köszönhetően 2001-ben megkezdődött a rózsagyökér szabadföldi kereskedelmi termesztése Finnországban és Svédországban. Galambosi tervei között szerepel, hogy meghonosítja ezt a csodálatos növényt a magyar hegyvidéken is! Reméljük, sikerrel jár!

Így mostanra az aranygyökér már nem csak a kiváltságosok számára elérhető! Sportoljon, lazítson, kiránduljon, és ha még mindig hiányzik valami a nyugodt és kiegyensúlyozott élethez, akkor már akár holnap próbára teheti a Rhodiola Roseát.

A modern orvostudomány

A modern tudomány 1961-ben G. V. Krilov, az Orosz Tudományos Akadémia Nemesítési és Botanikai Tanszék vezető kutatójának irányításával a Rhodiola Rosea-t megfigyeléseik alapján adaptogénként kategorizálták. A világon összesen mintegy 22 gyógynövény kaphatta meg az adaptogén kategóriát!

Fontos annak megértése, milyen szempontok szerint lesz egy gyógynövény valódi adaptogén. A növénynek a következő kritériumoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy adaptogénnek tekinthessük: 

A növénynek non-toxikusnak és a szervezetre nézve tökéletesen ártalmatlannak kell lennie.

Folyamatos normalizáló hatást kell kifejtsen az egyén pszichológiai funkcióira.

Az általa folytatott tevékenységnek nem specifikusnak kell lennie, és fenn kell tartania a normális testi funkciókat a szervezetet érő változatos, folyamatos támadásokkal (például:stressz) szemben.

Normalizálnia kell a testi funkciókat, tekintet nélkül a meglévő kóros állapotokra. Más szóval korrigálnia kell a hipo- vagy hiper funkciós zavarokat a szervezeten belül. 

Ezek igen magas igények egy anyaggal szemben. A lehetséges mellékhatásokkal rendelkező gyógyszerekkel ellentétben, az adaptogéneknek, a szervezet megzavarása vagy károsítása nélkül kell jótékony hatást kifejteniük.

A szovjet vezetés és a Rhodiola Rosea

A hatvanas években Vlagyivosztokban létrehoztak egy új kutatóintézetet (Institute of Biologically Active Substances), ahol Brekhman és Dardymov professzorok vezetésével számos kutató csoport vizsgálta a rózsagyökér (Rhodiola rosea) hatóanyagtartalmát, hatását.

Az igen érdekes és értékes kutatási eredményeket nem csak az űrhajósok és az élsportolók teljesítőképességének növelésére, hanem a Központi Bizottság idősödő tagjai és a párt vezetőinek szellemi-fizikai állapotának javítására is használták. Krilov professzor kutatási eredményeit hosszú ideig titokban tartották.

Egy másik kutató, Lishmanov vizsgálatai bebizonyították, hogy a Rhodiola kivonata csökkenti a stressz okozta szívkárosodást, valamint hogy hatóanyagai erősítik a szervezet ellenálló-képességét a stressz-reakciókat kiváltó fizikai, kémiai, biológiai hatásokkal szemben. Ráadásul abszolút mellékhatás-mentesen!

A svéd Gyógynövénykutató Intézetben az orosz kutatók eredményei alapján indult el egy kutatási program, amelynek eredményeként megszületett - már a viking időkben is használt, „Nordens mirakelört" (északi csodafű) néven ismert - első skandináv rózsagyökér alapú biotermék.

Alkoholos kivonatuk hivatalos az Orosz Gyógyszerkönyvben, és gyógyszerboltokban kapható, mint pl. az „Altajszkij Elixir" nevű gyógyital, amely 30%-ban tartalmaz rózsagyökeret.

Közbeszéd szerint, teájának napi fogyasztása 100 éves életkor elérését teszi lehetővé.

Az amerikai tudományos élet is az 1998-as évektől kísérletesen alkalmazza a Rhodiola rosea kivonatokat, rendszeresen beszámolnak az immár kettősvak, placebo vizsgálatokkal klinikumban végzett kutatási eredményekről.

Alkalmazták rossz hangulat ellen, krónikus fáradtság ellen, nagy magasságokban jelentkező hegyi betegség ellenszereként, és mint serkentőszert, munkateljesítmény javítására is.

Klinikai kísérletekben igazolták azt a sokféle hatást, amelyet az évszázados tradicionális gyógyászat is alkalmazott. A XXI. század modern biológiai, fejlett kémiai műszerei, a kísérletes orvostudomány ismeretei biztosítékot adtak arra, hogy érdemes és fontos ezt a bizonyítottan kivételes izgalmas növényt, a Rhodiola Rosea-t kellő mennyiségben termeszteni, hogy a gyökerének kivonatát minden ember számára hozzáférhetővé tenni.

Adaptogén meghatározása

Különféle természetes anyagok, amelyek a mellékvesére gyakorolt hatásuk révén, módosítják a test reakcióit a különféle stresszhatásokkal szemben, növelik a stresszel szembeni ellenállást, és amelyeknek általában nincsenek nem kívánatos mellékhatásai.

Az adaptogén növények harmonizálják egyes belső elválasztású mirigyeink valamint az immunrendszerünk működését. Amennyiben arra van szükség lelassítják a túlműködő miközben felgyorsítják az alul működő szerveinket. Folyamatosan fogyaszthatók, ugyanis az optimálisan működő szervek működését nem módosítják.

Az emberi test külső és belső körülményi változnak. A változásokhoz való alkalmazkodó képességünk (idegen szóval: adaptálódásunk) lehetséges az adaptogén gyógynövények segítségével. Innen származik az elnevezés.

Adaptogén gyógynövényeknek azokat nevezzük, melyek növelik a szervezet ellenálló képességét a stresszel, fizikai sérülésekkel, aggodalmakkal és kimerültséggel szemben. Egyes helyeken fiatalító, energizáló gyógynövényeknek is nevezik őket.

Mivel folyamatosan fogyasztjuk, egy adaptogén nem lehet mérgező. Egy adaptogén olyan pontosan körül nem írható hatást vált ki az emberi testben, mely által megnő a szervezetünk ellenálló képessége számos behatással szemben. Ezek lehetnek fizikai, kémiai és biológiai behatások. Egy adaptogénnek kiegyensúlyozó hatása van a szervezet életfunkcióira, függetlenül attól, hogy ez a funkció milyen irányban mozdult el korábban.

Használata

Íme néhány fontos tudnivaló és tanács annak érdekében, hogy a Rhodiola Rosea a lehető legeredményesebben járuljon hozzá egészségünk megőrzéséhez.

Gyógynövény alapú készítményeket célszerű sok folyadékkal bevenni. A napi bevitt folyadék mennyisége legalább 2,5-3 liter legyen.

Folyamatos felszívódású tablettákat egészben kell lenyelni, mert a darabokra tört vagy szétrágott tabletta, emésztése és felszívódása hamarabb történik, ezért rövidebb idő alatt ki is ürül a szervezetből.

A Rhodiola Rosea szedése bizonyítottan nem jár mellékhatásokkal.

  • Ha jól jönne Önnek egy kis nyugalom,
  • Ha úgy érzi, felemészti a stressz,
  • Ha szeretné könnyebben venni az akadályokat,
  • Ha Ön egyébként is ideges típus,
  • Ha Ön újra nyugodt perceket szeretne tölteni szeretteivel,
  • Ha Ön nem szeretne szintetikus nyugtatót használni,
  • Ha Ön szeretne jobb életminőségben élni.

Akkor itt az ideje, hogy megismerkedjen a Rhodiola rosea adaptogén gyógynövénykészítménnyel!